Ami húsvéthétfőn történik a háromszéki Tamásfalván és Szörcsén, arra talán a nagyvilágban sincs máshol példa. A falu fiataljai szánnal járják körbe a falut, miközben egymás után locsolják a lányokat és gyűjtik a hímes tojásokat.

A Kriza János Néprajzi Társaság kutatásai szerint a XX. század elején a húsvéti szánozás az egész Orbaiszéken széles körben elterjedt esővarázsló szokás volt. Mivel Kovásznán, Zabolán és Székelypetőfalván az első világháború utáni évtizedekben már nem gyakorolták minden évben, ezért erre a ritka hagyományra már csak az öregek emlékeztek. Székelytamásfalván az 1990-es évek óta újra rendkívül népszerű.

A pogány gyökerekkel rendelkező, de keresztény elemekkel bővült szokás főszereplői a helyi, népviseletbe öltözött fiatalok (lovak), akik egy fenyőágakkal borított erdőlőszánt húznak, amelyben egy cigánynak nevezett kisebb legény bújik el. Az ő feladata az ajándékok begyűjtése, megőrzése. A tizenkét lovat kiegészíti a bekérő és a zenészek csoportja mellett a hajtó is, aki ostorcsattogtatással inti fegyelemre a fiatal lovakat. Ahol nyitott kaput találnak, ott bemennek, verssel köszöntik a háziakat, majd vízzel és kölnivízzel meglocsolják őket. A jókívánságok viszonzása nem marad el, a háziak süteménnyel, írott tojással, pálinkával, üdítővel kínálják a szánozókat.

Aki kíváncsi erre a páratlan, de annál inkább látványos hagyományra, az látogasson el április 6-án a Kovászna megyei Székelytamásfalvára.

Címlapfotó: 3szek.ro

Kövessétek a közösségi csatornánkat is, hogy ne maradjatok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Transutazó néven megtalátok a Facebookon!