Máramaros talán Erdély egyik legizgalmasabb tájegysége: a vulkanikus eredetű hegyvonulatok, kiterjedt sípályák, régmúltú városok, többszázéves fatemplomok és a vadregényes völgyben zakatoló kisvonat évről évre egyre több belföldi és külföldi turistát vonz egyaránt. De nemcsak a megyét, hanem annak székhelyét is könnyedén a szívünkbe zárhatjuk. Fedezzük fel tehát Nagybánya néhány kihagyhatatlan nevezetességét. Eláruljuk honnan láthatjuk a legszebb városi panorámát, megmutatjuk a Debreceni Református Nagytemplom kistestvérét, a fogadót, ahol Petőfi házasságának első éjszakáját töltötte és a festőművészek egykori törzshelyét.

Ahol őrzik a múltat és óvják a természetet

Városnéző sétánkat kezdjük a Mészárosok-bástyájánál. A középkori városfalnak 7 tornya volt, ma már csak ez az egy látható. A városfal és a tornyok építése Mátyás királyhoz kötődik, aki a XV. század második felében a nagybányaiak kérésének eleget téve megengedte, hogy a moldovai románok betörései miatt a várost falakkal, sánccal és bástyákkal vegyék körül. A városfalakkal körülvett rész egy szabálytalan négyszöget alkotott, amelyet északról a Zazar mosott, délen pedig a mai élelmiszerpiac határolt.

A bástyát középkori szokás szerint az egyik céh, a mészárosok céhe tartotta fenn. Érdekesség, hogy itt, a város déli kapuja mellett lőtték le 1703-ban Pintye vitézt, aki II. Rákóczi Ferenc hadnagyaként arra akarta rávenni a város vezetőit, hogy adják át Nagybányát a kurucoknak.

Az elmúlt években a bástyát felújították, belső terében kiállításokat szerveznek, az udvarán pedig egy kisebb kertet alakítottak ki, melynek segítségével a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára szeretnék felhívni a látogatók figyelmét. A bástya belépőjeggyel látogatható, érdemes a drágábbikat választani, amely belépést biztosít a város összes múzeumába és 15 napig érvényes.

Ahonnan a legszebb városi panoráma terül elénk

A bástyától nem messze találjuk a város legismertebb műemlékét a Szent István-tornyot. A torony eredtileg a XIV. században épült azonos nevű templomhoz tartozott, a templom azonban 1769-ben egy villámcsapást követően leégett, majd 1847-ben elhanyagolt állapota miatt lebontották. Maradványait a torony előtti téren üveglapokkal fedett mélyedésekben láthatjuk.

A 40 méter magas négyszög alakú torony nyugati oldalán gótikus templomokra jellemző rózsaablakot csodálhatunk meg.

De a tornyon nemcsak erre az ablakra érdemes figyelnünk, hiszen számos kisebb-nagyobb szimbólumot is hordoz magán, melyek a középkorban intő jelként is szolgálhattak a nem feltétlenül jó szándékkal érkező idegeneknek. Ilyen például a négy kicsi tornyocska a tetőn, melyek azt hirdették, hogy a városban bíróság működik, és hogy a legsúlyosabb bűntettekért (lopás, rablás, gyilkolás, gyújtogatás) halálos ítélet jár. A kövek között alig észrevehetően egy páncélos lovagot is felfedezhetünk, a Roland-domborművet, amely szintén a város pallosjogát jelképezte, vagyis azt, hogy Nagybánya saját bűnözőit ki is végezhette.

Miután kívülről minden érdekességet megfigyeltünk, másszunk fel a toronyba, hiszen onnan elképesztő kilátásban lesz részünk. A kezdeti szűk csigalépcsőtől ne ijedjünk meg, ugyanis később kiszélesedik. A toronylátogatás mindig egész órakor kezdődik.

Ahol a hagymakupolák az égig érnek

Az István-torony mellett, a park másik sarkában áll a Szentháromság nevet viselő katolikus templom, melyet a jezsuiták építettek 1717 és 1720 között kéttornyos, hagymakupolás barokk stílusban. Kevesen tudják, hogy ez Erdély legrégebbi barokk temploma, hiszen hamarabb épült, mint a kolozsvári piarista templom. A monumentális épület hatalmas belső terei és festett ablakai minden látogatót elkápráztatnak. A főoltár fölötti freskót a művésztelep egyik alkotója, Kis Károly festette.

Bergeráj, ahol a Nagybányai Művésztelep alkotói mulattak

A főtér egyik legszembetűnőbb épülete az 1910-ben átadott egykori István Király Szálló. A hatalmas épület földszintjén színház, kaszinó, drogéria, étterem és cukrászda is működött. A tulajdonos (Berger Lajos) nevét viselő cukrászda, a Bergeráj a festőművészek kedvenc törzshelye volt. Folyamatosan szerveztek itt kiállításokat, az alkotásaik többségét is itt adták el, de az is előfordult, hogy a pénzszűkében lévő művészurak egy-egy festménnyel fizették ki fogyasztásukat. Érdekes volna ma is megfordulni ebben a cukrászdában, de sajnos az épület tisztázatlan jogi helyzete miatt erre nincs lehetőség.

Ahol Petőfi Sándor töltötte a nászéjszakát

A tér keleti oldalán találjuk a Fekete Sas Fogadót, melynek falai kitudja hány szenvedélyes éjszakának voltak tanúi. Maga Petőfi Sándor is itt töltötte házasságának első éjjelét. A történt szerint a költő és ifjú felesége 1847. szeptember 8-án erdődi esküvőjük után keréktörés miatt már nem jutott el Koltóra, nászútjuk helyszínére, így a nászéjszakát ebben az épületben töltötték. A nevezetes eseményre egy emléktábla hívja fel a figyelmet.

A Fekete Sas elnevezés minden bizonnyal a Habsburg család címerállatára utalt. Nagybánya tanácsa a fogadóban szállásolta el a városban időző vásárosokat, átutazókat, emellett szórakozóhelyeket (kártyázót, biliárdszalont, tekézőt) működtetett itt, az emeleti szalonban pedig elegáns bálok és színházi előadások is zajlottak a XIX. században. Az épület főtér felőli oldalán nagyméretű köveket láthatunk, amelyekről azt tartják, hogy a régi templom falaiból származnak.

Ahol a torony is álmos

A főtértől néhány percnyi sétára találjuk a neoklasszicista stílusban épült református templomot, amely sokakat a debreceni református templomra emlékeztet. Nos, ez nem véletlen, hiszen ugyanaz a Péchy Mihály tervezte, mint az anyaországi Nagytemplomot.

A templom alapkövét 1792-ben helyezték el, építése 17 évig tartott. A torony mai formáját 1836 nyerte el. Tornyát a helyiek ásító toronynak becézik, mert ablakai egy emberi arc két szemére és szájára emlékeztetnek.

Az órával ellátott piros színű sisakja magára hívja a járókelők figyelmét, egyébként meg számos nagybányai festő képein is feltűnik.

Európa legmagasabb ipari építménye

Alig találni a városban és annak közelében olyan helyet, ahonnan nem lenne látható az egykori színesfém kohászati kombinát kéménye. Ez nem is csoda, hiszen 351 méteres magaságával nemcsak Románia, hanem Európa legmagasabb ipari építménye. A kéményt 1993 és 1995 között építették 11 millió dolláros ráfordítással. Megépítésének célja a várost sújtó légszennyezés csökkentése volt. Jelenleg romos állapotú, de a tervek szerint kilátóvá alakítják, Nagybánya idegenforgalmi célpontjává válhat.

Kövessétek a közösségi csatornánkat is, hogy ne maradjatok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Transutazó néven megtalátok a Facebookon!