Nagyszeben csupa titok és meglepetés. A szépséges középkori városba akárhányszor visszatérhetünk, hiszen mindig akad valami felfedeznivaló. Ez nem csoda, hiszen a romániai városok közül Nagyszebennek van a legnagyobb óvárosa (kiterjedése 80 hektár), de ennek ellenére mégsem kell attól tartanunk, hogy az egyik látnivalótól a másikig térdig vásik lábunk, ugyanis a turistalátványosságok többsége szinte karnyújtásnyira található egymástól. Következzen tehát 7 tipp arról, hogy mit érdemes felkutatnunk az erdélyi szászok sasfészkében.

1.) TANÁCSTORONY

A Tanácstorony vagy másik nevén a Várostorony a második védőfallal egyidejűleg 1224 és 1241 között épült. Az idők folyamán védelmi célokat szolgált, fontos döntések helyszíne volt, de használták magtárként és múzeumként is.  Az eredeti létesítményből csupán az első emeletig terjedő rész maradt fenn, ugyanis az 1586. április 26-án bekövetkezett földrengés miatt a felsőbb szintek leomlottak maguk alá temetve a torony alján található boltíves átjáró szépítésén fáradozó festőművészt.  A tragédiának állít emléket az átjáróban látható latin nyelvű emléktábla.  A XIX. században a tornyot átépítették és így nyerte el a ma látható formáját.

A torony belsejébe egy szűk ajtócskán juthatunk be, majd a 2 RON értékű belépőjegy kifizetése után már kapaszkodhatunk is a felsőbb szintekre. Egy-egy szintre felérve megpihenhetünk, illetve megnézhetjük a kiállított tárgyakat vagy éppen a toronyóra szerkezetét. A városra nyíló lélegzetállító kilátásért összesen 141 lépcsőfokot kell megmásznunk. De megéri, nem?

A torony négy ablakból jól belátható a Nagypiac tér, a Kispiac tér, a Művészetek Háza, a Hazugok hídja stb.

2.) NAGYPIAC TÉR

A gyönyörű épületekkel körülvett téren, ahol egykor gabonavásárok, közgyűlések és nyilvános kivégzések is zajlottak belekóstolhatunk a nagyvárosi forgatagba. Talán ez az óváros legzsúfoltabb pontja.

A kávézókkal és teraszokkal teletűzdelt téren hétvégeként szabadtéri rendezvényeket, fesztiválokat tartanak, de itt kerül megrendezésre minden év decemberében a karácsonyi vásár is. A tér nyugati oldalán látlható Brukenthal palotát Brukenthal Sámuel építette 1778-1788 között, miután Erdély kormányzójává választották. Nagyon gazdag és művelt ember lévén óriási gyűjteményre tett szert. Három évvel a Louvre megnyitása előtt, azaz 1790-ben felavatja hatalmas képtárát. A későbbiekben végrendeletének megfelelően a palotát múzeumnak nyilvánították, jelenleg az evangélikus egyház tulajdonában van.

A. XV. századi földalatti magtárak

A Nagypiac téren sétálva kör alakú, térdmagasságig érő utcai bútorzatra figyelhetünk fel. Első ránézésre leülőhelyeknek tűntek, de hamar kiderülhet, hogy ennél többről van szó.  Ezek helyén a XV. században 4 méter mély, földbe vájt, kör alakú tárolók voltak, ahol a gabonát tartották. Összesen 5 ilyen tároló van megjelölve és mindegyikre más-más nyelven van ráírva az eredeti rendeltetés. Az egyikre magyarul is.

3.) MŰVÉSZETEK HÁZA

A Kispiac téren egykor a kereskedők és kézművesek laktak. Itt sétálva egyből feltűnik az a nagy fehér lábasház, melyet ma mindenki Művészetek Házaként ismer. Jelenleg az árkádos épületben az Emil Sigerus Szász Néprajzi és Népművészeti Múzeum működik.

A házat a XV. században építették és az 1787-es restaurálási munkálatok során került a homlokzatra a város címere. Az évszázadok során többek közt mészárosok is laktak az épületben. Nem véletlenül, hiszen közvetlenül az épület mellett húzódott a szennyvízcsatorna, amely munkájuk során nélkülözhetetlen volt.

4.) HAZUGOK HÍDJA

A Felsőváros dombját az Alsóvárossal a Vízakna utca köti össze, ezt hidalja át a Huet teret a Kispiac térrel összekötő Hazugok hídja, amely nappal és éjszaka egyaránt érdemes felkeresnünk.

Az építményt, amely az ország jelenlegi területének első öntöttvas hídja, 1859-ben avatták fel. Az öntöttvas mellett téglafalazatból áll, alapját pedig homokkő hasábok alkotják. Fesztávolsága 10,5 méter.  

A legenda  szerint eredete a korabeli kereskedőkhöz köthető, akik itt csapták be ügyfeleiket. Más források szerint azonban küldetésük megkezdése előtt a kadétok itt tettek házasságra vonatkozó ígéretet szívük hölgyének, melyet azonban nem váltottak valóra.

5.) KÖVÉRTORONY

Az óvárosban barangolva többfelé is láthatjuk az egykori középkori védelmi vonalak emlékeit, ezek közül a leglátványosabbak a bástyák és a tornyok. A török fenyegetés idején sok bástya épült, ezek mind másképp néznek ki, mivel mindegyiket más és más céh költségén építették, ők pedig természetesen túl akartak tenni egymáson. Egy XVII. századvégi metszeten a városnak 39 tornya, 4 bástyája és 2 körbástyája van. Ezek részben napjainkig megmaradtak, bár a városrendezés 1836-től kezdődően lebontotta a város 5 kapuját, és számos műemlék értékű épület is elenyészett. 

A Kövér torony első ránézésre pont úgy néz ki, mintha Hupikék Törpikék toldották volna a várfalhoz, de erről természetesen szó sincs. A védmű 1540-ben épült, része volt a várgyűrűnek és többszintű  támadást tett lehetővé, ennek okán igazi háborús gépezetnek tartották. Miután elveszítette védelmi szerepét, 1788-ban városi színházzá alakították. 1898-ban ebben az épületben tartották meg az első filmvetítést Nagyszebenben. Ma a Nagyszebeni Állami Filharmónia otthona.

6.) VÁR UTCA

Hosszú évtizedek elteltével, 2020-ban nyitották meg a nagyközönség előtt a Vár utcában elhelyezkedő Fazekasok és Ácsok tornyát, melyeket várfal köt össze. A XIV. és XV. században épült tornyokat keddtől vasárnapig 11 és 19 óra között lehet 2 RON értékű belépő ellenében megtekinteni.

7.) SZEBENI SZEMEK

A legenda szerint a szászok régi házainak tetején látható ablakok elcsábítanak és beléjük szeret az ember. Történetük egészen a XIX. századig nyúlik vissza. Eredetileg a padlások szellőztetésére alakították ki őket, de később arra is használták, hogy idejében felfedezzék a tűzeseteket.

A helyiek elmondása szerint a hatvanas években ezek a szemek annyira zavarták a kommunista pártvezetőket, hogy elrendelték a teljes óváros lebontását, de szerencsére akadt egy építész, akinek sikerült megakadályoznia a rombolást.  Mára a város egyik jelképévé váltak. Érdemes tehát egy pillantást vetnünk a szemes háztetőkre, melyek évszázadok óta tanúi a városban zajló eseményeknek.

Kövessétek a közösségi csatornánkat is, hogy ne maradjatok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Transutazó néven megtalátok a Facebookon!