Napjainkban Korondról mindenkinek a kerámiák, a kapuk előtti kirakodóvásárok, a gyapjú ágyterítők és a rikító színű kerti törpék jutnak eszébe. Régebben a falu népszerűségét a gyógyhatású fürdőjének köszönhette. Az elkövetkezőkben nem a fazekasságról vagy a gyógyvizekről lesz szó, hanem a székelyek gyémántjáról.
Kapaszkodjunk fel tehát a Korondtól északra elhelyezkedő Csigadombra és ismerkedjünk meg az aragonittal, végezetül pedig egy nagyon különleges múzeumba is belépünk.

AZ ÓRIÁSOK ÉS AZ ARAGONIT
A korondi Csigadomb Székelyföld hét csodájának egyike. Az ország legnagyobb aragonit lelőhelyéhez fűződő legenda szerint a Sóvidék dombjait óriások formálták agyagból. Egyikük az Árcsóval szemközti halmot csigaház alakúra formálta és pálcájával átszúrta. A szúrás helyén sós-meszes forrás fakadt. Valószínűleg sohasem fogjuk megtudni, hogy a fenti történet igaz-e vagy sem, azt viszont teljesen biztosan kijelenthetem, hogy forrás nélkül aragonit sincs.

A székely drágakő keletkezéséhez szénsavas és sós források jelenléte szükséges, amelyek vize a meszes kőzeteken átjutva kálciumkarbonáttal is feldúsul, majd a felszínre érve rétegzett vagy tű alakú kristályok csapódnak ki. Színét a vas oxidjai, a kén jelenléte valamint a különböző agyagásványok befolyásolják.

Két megjelenési formája figyelhető meg: az egyik egy tömör, több színű változat (fehér, sárgás, szürke árnyalatok, zöldes, rozsdabarna, fekete sávok váltogatják egymást). A másik változatban rostos, tűszerű kristályok tömörülnek merőlegesen a rétegek falára.

A Csigadombot felépítő források közül a leghosszabb életűnek az Unicum forrás bizonyult, melynek vizét száz évvel ezelőtt is favályúban elvezetve használták az Unicum fürdő medencéjének feltöltéséhez. A forrás folyamatosan változtatja helyét, amit a sziklafal só-kicsapódásai és csepegései jeleznek. Ezt láthatjuk az alábbi képen.

TERMÉSZETI RITKASÁG
Korond határában három dombon található aragonit, a legjelentősebb lelőhelyet a Csigadomb vagy Rakodó-hegy képezi. Tömbös formában a világon összesen 10-12 helyen fordul elő.
A KÉZMŰVES MŰHELYTŐL A HATVANAS ÉVEK KATASZTRÓFÁJÁIG
A székely drágakő története 1895-ben kezdődött, amikor Knop Vencel cseh származású kőfaragó művész Korondra látogatott. Húsz évvel később a Csigadomb szomszédságában argonit csiszoló üzemet létesített. A gyárban készült dísztárgyak a világ számos pontjára eljutottak, királyok és államfők kaptak vagy rendeltek belőle. Az egyre nagyobb mértékű kitermelésnek az lett a következménye, hogy a domb elveszítette csigaházra emlékeztető formáját, amelyre neve is utal. Az államosítást követően a gyár a székelyudvarhelyi szövetkezet tulajdonába került. Az új igazgató a hatékonyabb kitermelés reményében 1963-ban dinamitot használva robbantással próbálkozott. Ez katasztrofális döntésnek bizonyult, hiszen a bánya összeomlott és az aragonit összerepedezett. Ettől kezdve a drágakő alkalmatlanná vált nagyobb méretű tárgyak készítésére.

A bányászat megszűnése után a nyolcvanas években a területet földtani rezervátummá nyilvánították. A Csigadombon 2011-ben épült meg az első tanösvény, melyet 2017-ben felújítottak, padokat és információs táblákat helyeztek el.

Jó tudni
A Csigadomb az év minden napján látogatható 5 lejes belépőjegy ellenében.
ARAGONIT MÚZEUM
A Csigadombbal szemben, a régi csiszolóüzem épületében működik Európa egyetlen aragonit múzeuma. A létesítmény minden évben május elsejétől november elsejéig várja látogatóit. Itt az érdeklődők megismerhetik az ásvány történetét, annak kitermelési és feldolgozási folyamatát, illetve a belőle készült tárgyakat is megcsodálhatják. A gyümölcstartók, hamutálcák, lámpák közül néhányat az 1890-es Párizsi Világkiállításon is bemutattak.

Kövessétek a közösségi csatornánkat is, hogy ne maradjatok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Transutazó néven megtaláltok a Facebookon!






Hozzászólás