Akik Nagyszebenből Brassó fele autóznak vagy az ellenkező irányból haladnak át Fogaras városán, ritkán állnak meg a településen, noha mindenképpen érdemes volna. A kisváros legfontosabb látnivalója a központban található vár, amelyet a közelmúltban gyönyörűen felújítottak. A XIV-XVII. században épült erődítmény az idők folyamán többször cserélt gazdát, de Bethlen Gábor fejedelem uralkodása alatt élte fénykorát, ekkor nyerte el a mai reneszánsz stílusát.

A várat akárcsak egykor régen ma is 50-70 méter széles vizesárok veszi körül. Az árokba régen az Olt folyó vizét vezették védelmi célokkal, ma már csupán egy látványos mesterséges tavacskának számít, melynek felületén gyönyörűen visszatükröződik a patináns régi épület.

A négyszög alakú várat 6-8 méter magas várfal övezi, négy sarkánál egy-egy 10-12 méter magas bástya. A keleti oldalon lévő főbejáratnál felhúzható híddal és kapubástyával védték a bejáratot. Manapság egy másik bejáraton át léphetünk be az erődítménybe.

Vártörténet

A település első vára 1310-ben épült, a környékbeli falvakkal együtt az idők folyamán többször cserélt gazdát, volt a szászok tulajdona, Vitéz Mihály havasalföldi vajda is uralta egy darabig, de általában az erdélyi fejedelmek feleségeinek birtoka volt. Például itt lakott I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna is. Virágkorát Bethlen Gábor uralkodása idején érte, amikor a váron kívül a birtokhoz 64 falu is tartozott. I. Apafi Mihály fejedelem idején Fogaras volt az Erdélyi Fejedelemség központja, országgyűlések helyszíne volt az erődítmény, sőt maga a fejedelem is itt halt meg. A Habsburg királyok idején laktanyaként működött, a kommunizmus éveiben pedig hírhedt börtön volt.

A magas falakon túl, az erődítmény központi részén láthatjuk a kastélyt. A többemeletes épületben található a volt fejedelmi lakosztály, de még országgyűléseket is tartottak itt. A kastély udvar felőli részén egy árkádos folyosót láthatunk mindekét szinten. Az első emeleten sétálva figyelhetjük meg az egyik ajtó fölött Bethlen kéthattyús címerét.

Az épület első emeletén találjuk a város múzeumát, amely történeti és néprajzi kiállításoknak ad otthont, míg a második szinten a már korábban említett fejedelmi lakosztályra és az országgyűléseknek teret biztosító termekbe pillanthatunk be.

Érdekesség

A védmű északkeleti sarkán a  Sütő-bástya látható, mivel 1632-től három sütőkemence működött benne. A várnak Bethlen Gábor idejében három konyhája volt, egy magyar és két német. Ma már az erődítményben nem működik sütőkemence és konyha, ha a látogatás folyamán megéheznénk, akkor csupán a pár percnyi sétára lévő, a polgármesteri hivatal előtti hangulatos kis terecskén és a gyalogos övezetté alakított utcacskákban számos étterem kínálatából választhatunk.

Kövessétek a közösségi csatornánkat is, hogy ne maradjatok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Transutazó néven megtaláltok a Facebookon!